Inzulinrezisztencia (IR)
Sokan nem is gondolnák, milyen könnyű belecsúszni a cukorbetegség előszobájának tartott inzulinrezisztenciába (IR). Egyre többen tartoznak a veszélyeztetettek közé. Hosszú tünetmentesség Egyre több fiatal kerül úgynevezett inzulinrezisztens állapotba, amely nagyon sokáig nem is okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad, mert a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy tartósan kénytelen sok inzulint termelni, akkor az inzulin termelésért felelős béta-sejtek elkezdenek kifáradni, és már nem tudja a hasnyálmirigy ideális tartományban tartani a vércukorszintet. Amikor már megemelkedik a vércukorszint, emelkedett éhomi értékről, csökkent glukóz toleranciáról, illetve 2-es típusú diabéteszről beszélhetünk. Fontos tisztában kell lenni azzal,
ColonAiQ vastag- és végbéldaganat rizikóbecslése vérből
A Colon AiQ vizsgálat, mely a vastagbél, illetve végbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (kolorektális rák) kockázatát becsüli meg, genetikai módszerrel. Mi az a kolorektális rák? A kolorektális rák, azaz a vastag- és végbél daganatos megbetegedése a legtöbb esetben jóindulatú elváltozásokból, úgynevezett polipokból alakul ki. Ezek a polipok, amelyeket adenómáknak is nevezünk, a bélfal belső felületén kialakuló hámszerű képletek: mirigyes elváltozásként fejlődnek, de funkciót nem látnak el. Ezek még nem okoznak tüneteket, ám megfelelő szűrővizsgálattal már kimutathatóak. A jóindulatú adenómákból rosszindulatú daganat megközelítőleg 5-10 év alatt fejlődik ki. A kolorektális rák a leggyakoribb daganattípusok közé tartozik, itthon évente nagyjából 9000 beteget diagnosztizálnak, halálozási rátája pedig
Pertussis (szamárköhögés)
A Bordetella pertussis (illetve a Bordetella parapertussis és egyéb Bordetella fajok) okozta szamárköhögés egy védőoltással megelőzhető betegség, amely cseppfertőzéssel terjed és antibiotikummal kezelhető. Jellemző tünetei a kezdeti hurutos szakasz után rohamokban jelentkező köhögés, amit húzó jellegű belégzés előz meg, majd az erőlködés következtében a roham után hányás, esetleg kötőhártya bevérzés, bordasérülés jelentkezhet. Egyes betegeknél tüdőgyulladás és más, súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A korábban oltásban részesült betegeknél a szamárköhögés enyhébb lefolyású lehet, felnőttkorban legtöbbször az elhúzódó, rohamokban jelentkező köhögés az egyetlen tünet. 2023/2024-ben Európa szerte emelkedő pertussis esetszámokat jelentenek, Magyarországon 2024 20. hetétől jelentették a szamárköhögéses esetek gyakoribb előfordulását. Itthon a kimagasló oltási fegyelemnek köszönhetően megfelelő szintű az átoltottság, azonban felnőttkorban