
Inzulinrezisztencia (IR)
Sokan nem is gondolnák, milyen könnyű belecsúszni a cukorbetegség előszobájának tartott inzulinrezisztenciába (IR). Egyre többen tartoznak a veszélyeztetettek közé.
Hosszú tünetmentesség
Egyre több fiatal kerül úgynevezett inzulinrezisztens állapotba, amely nagyon sokáig nem is okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad, mert a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy tartósan kénytelen sok inzulint termelni, akkor az inzulin termelésért felelős béta-sejtek elkezdenek kifáradni, és már nem tudja a hasnyálmirigy ideális tartományban tartani a vércukorszintet. Amikor már megemelkedik a vércukorszint, emelkedett éhomi értékről, csökkent glukóz toleranciáról, illetve 2-es típusú diabéteszről beszélhetünk. Fontos tisztában kell lenni azzal, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek.
A gyakorlatban sokszor nem az inzulinrezisztencia tünetei adnak okot a kivizsgálásra, hanem egy társbetegség miatti kivizsgálás kapcsán derül rá fény. Az inzulinrezisztencia összefüggésben áll ugyanis a szív-érrendszeri betegségekkel: a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és ezáltal a trombózishajlammal. Az endokrinológiai problémák közül leggyakrabban a pajzsmirigy-alulműködéssel, a policisztás ovarium szindrómával (PCOS) hozható összefüggésbe, a PCOS-es nők mintegy kétharmadára jellemző az inzulinrezisztencia.
Nőgyógyász és endokrinológus szakorvosok különösen családalapítási tervek, gyermekvállalás előtt javasolják a vizsgálatot. Részben azért, mert az inzulinrezisztencia akadályozhatja a teherbe esést, meddőséget okoz, vagy sikeres fogantatás esetén hatással lehet a magzat egészségére.
Az inzulinrezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek, az alábbi tünetek megjelenése esetén érdemes gondolni rá:
- Cukros ételek vagy nagy mennyiségű étel elfogyasztása után idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar.
- Gyakori éjszakai felébredés, rossz alvás.
- Alvás közben jelentős izzadás.
- Késői reggeli vagy étkezés kimaradás esetén ingerlékenyég, izzadás, remegés, feszült hangulat.
- Sikertelen fogyókúrák.
- Korábbihoz képest változatlan életmód mellett testsúlygyarapodás.
- Gyakori cukoréhség.
- Mozgás közben vércukorszint leesés.
Nők esetében jellemző tünetek
- Menstruációs zavar (menstruáció előtti barnás pecsételő vérzés, vérzés késik vagy elmarad)
- Fokozott szőrösödés
- Fogantatás nehézsége, meddőség
Férfiaknál jelentkező tünetek
- Merevedési zavar
- Hajhullás, korai kopaszodás
Rizikófaktorok, melyek megléte esetén fontos a kivizsgálás:
- mozgásszegény életmód,
- elhízás (különösen a hasi területen jelentkező),
- helytelen étrend,
- öröklött hajlam,
- a terhesség során mért magasabb vércukorérték,
- bizonyos gyógyszerek (pl.: fogamzásgátlók, vizelethajtók, szteroidok) tartós szedése,
- egyes, hormonális alapú vagy genetikai betegségek.
Az inzulinrezisztencia egyik leggyakoribb jele a túlsúly (különösképpen a hastájéki hízás), a betegek nagy része állandó súlyproblémákkal, sikertelen fogyókúrákkal küzd. Egy ördögi kör alakul ki ilyenkor: az inzulinrezisztencia miatt szinte állandóan magasan van az inzulinszint (a szervezet igyekszik ellensúlyozni a sejtek csökkent inzulinérzékenységét), ez küldi a jelet az agynak, hogy szénhidrátra van szükség, a szénhidrát- és cukorfogyasztás miatt még több hasüregi, azaz zsigeri zsír halmozódik fel, ami fokozza az inzulinrezisztenciát, és így tovább.
Ha az inzulinrezisztencia tüneteit észleled magadon, esetleg számtalan sikertelen fogyókúrán túl vagy már, akkor mindenképp keresd fel az orvosodat és kérj egy inzulinrezisztencia vizsgálatot!
Kivizsgálás – Laboreredmények értelmezése
Az inzulinrezisztencia vizsgálatához az éhomi vércukorszint és a hozzá tartozó szérum-inzulinszint mérése szükséges.
Az IR kifejezéséhez az úgynevezett HOMA indexet használják. A HOMA index az éhomi vércukorszitnek és az éhomi inzulinszintnek a szorzata osztva 22,5-tel. Amennyiben az így kiszámított érték 2,5 feletti, inzulinrezisztenciát jelent.
Az inzulinrezisztencia, prediabétesz diagnózisára gyakran javasolják az orális cukorterhelés elvégzését (erre minimum 3 pontos, vékonyabb testalkatúaknál és sportolóknál 4-5 pontos terhelés javasolt), párhuzamosan szérum-inzulinszintek meghatározásával. Amennyiben önmagában a vércukorszint is az egészségesnél magasabb (6.0 mmol/l feletti), az manifeszt szénhidátanyagcsere-zavar (prediabétesz vagy cukorbetegség) kialakulását jelenti.
- Normális vércukorszint: 3,9-6,0 mmol/ l (reggel, éhgyomri mérésnél).
- Emelkedett éhomi vércukorszint: (IFG) 6,1-6,9 mmol/l.
- Csökkent cukor tolerancia (IGT): 6,0-7,0 mmol/l (éhgyomorra), 7,8-11 mmol/l (vércukor terhelés során 120 perccel).
- 2-es típusú cukorbetegség: éhgyomorra ismételten 7 mmol/l felett 2 alkalommal, vagy vércukor terhelés során 120 percben pedig 11-nél nagyobb érték.
Az inzulinszint értékelése már bonyolultabb, mert az inzulinválasz függ a vércukorszint változásától normál esetben is. Az értékelést az is nehezíti, hogy nincs egységes diagnosztikai protokoll.
Éhgyomri inzulinszint 8-10 µU/ml tartományban elfogadható. (De egyes helyeken magasabb értéket is látni)
OGTT után 120. perces mérés 30-45 µU/ml alatti érték a jó (Szórást itt is tapasztalni!)
A megelőzés és a kezelés is életmód alapú
Az IR tartós anyagcserezavar, nem múlik el magától kezelés nélkül, a hasnyálmirigy már nem képes az egyre növekvő inzulinigény kielégítésére, 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.
Az inzulinszint normalizálásával a panaszok (pl. étkezést követő rosszullét, menstruációs problémák, túlsúly, bőr- és hajproblémák, fáradtság, rossz alvásminőség, PCOS és meddőség) jelentősen csökkennek vagy megszűnnek, ám ezt követően is fontos a folyamatos kontroll és a megfelelő életmód fenntartása.
Az egészséges táplálkozás tulajdonképpen sok szempontból azonos a diabétesz-diéta legfőbb alapelvvel. A gyakori, kis étkezések, az alacsonyabb energia bevitel (különösen a 2-es típusú cukorbetegségnél) mind a kiegyensúlyozottabb életmódhoz vezetnek. Természetesen az egyéni adottságok döntőek, így a megfelelő étrend összeállításában mindig ki kell kérni diabetológus és dietetikus tanácsát.
A prediabétesz kezelésére néhány éve törzskönyvezték a Metformint az eddig lezárult vizsgálatok alapján, ezért ez válogatott esetekben a megfelelő indikációban adható a nagy diabétesz kockázatú betegeknek. Prediabétesz esetén a metformin csökkenti a diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatások alapján az életmódváltás ennél jóval nagyobb jelentőségű a cukorbetegség megelőzésében. Az inzulinrezisztencia nem betegség, ezért kezelése mindezeket mérlegelve, egyénre szabottan történik. Amennyiben lehetséges (tehát általában), nem gyógyszeresen, hanem életmód-terápiával.
Gyógyszeres kezelés akkor válik szükségessé, ha már kialakult a cukorbetegség, mivel gyógyszer alapvetően a betegségekre van.
A legfontosabb fogyókúrás tudnivaló inzulinrezisztencia esetére
Inzulinrezisztens állapotban a fogyás nem egyszerű feladat, de egyáltalán nem is lehetetlen: akaraterőt, odafigyelést, tudatosságot igényel. Néhány alapvető szabály követésével és a test jelzéseire történő odafigyeléssel gyakorlatilag minden inzulinrezisztenciában szenvedő ember meg tud szabadulni a plusz kilóktól.
Inzulinrezisztencia esetén a fogyókúra másféle megközelítést igényel, mint egy egészséges szervezet esetén. A táplálkozásnak, illetve a teljes életmódnak két fő célt kell szolgálnia: a testsúly csökkentése és az inzulinrezisztencia visszafordítása. A kettő természetesen kéz a kézben jár, és oda-vissza hatással is vannak egymásra.
Étrend
Az optimális testsúly eléréséhez és fenntartásához, illetve az általános egészség megóvásához hosszú távú étrend- és életmódváltásra van szükség. Koplalással vagy divatdiétákkal nem javítható az inzulinrezisztencia és a testsúly is legfeljebb csak ideiglenesen csökkenthető. Helyes táplálkozással azonban kifejezetten hatékonyan elérhetőek ezek a célok, sőt, a megfelelő ételek fogyasztásától még az energiaszinted is látványosan emelkedni fog!
A kalóriabevitel túlzott csökkentése nem ajánlott inzulinrezisztencia esetén (sem), ellenben a szénhidrátfogyasztás mérséklésére mindenképpen törekedni kell. Ha az orvos másképpen nem rendeli, inzulinrezisztencia diéta esetén a javasolt szénhidrátmennyiség nőknél naponta 140-180 gramm, férfiaknál 160-200 gramm.
Az alábbi tippeket érdemes még betartanod:
- Egyél gyakran, de kis adagokat! Ha 3-5 óránként eszel, azzal stabilabban tudod tartani a vércukorszintedet. Egy nap legyen legalább 5 étkezés.
- Tartsd magad a 2:1-es szénhidrát-fehérje arányhoz! Más szóval minden gramm elfogyasztott fehérjéhez fogyaszthatsz 2 gramm szénhidrátot. Ezzel megelőzhető, hogy a szervezet a felesleges szénhidrátokat zsírként raktározza.
- Válassz sovány fehérjeforrásokat! Pl.: csirke és más sovány húsfélék, halak, hüvelyesek, zsírszegény vagy zsírmentes tejtermékek, tofu, tojásfehérje, diófélék és olajos magvak.
- Fogyassz naponta legalább 5 adag zöldséget! A keményítő nélküli zöldségekből gyakorlatilag bármennyit megehetsz egy nap, a magas keményítőtartalmú zöldségek (pl. burgonya, kukorica, sütőtök) bevitelét azonban korlátoznod kell. Gyümölcsből elég, ha napi 2 adaggal fogyasztasz. Egy adag zöldség vagy gyümölcs 80 gramm.
- Kerüld az erősen feldolgozott és finomított ételeket! Pl.: fehér rizs, fehér kenyerek és pékáruk, fehér tészták, chipsek, cukorkák, sütemények, kekszek, szalonna, szalámi, kolbász.
- Helyezd előtérbe az alacsony glikémiás indexű (GI) és rostban gazdag ételek fogyasztását! Az ilyen ételek lassabban és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet, illetve tovább tartózkodnak a gyomorban, ami elősegíti a teltségérzet kialakulását. Pl.: teljes kiőrlésű gabonatermékek, zöldségek, hüvelyesek, bizonyos gyümölcsök.
- Fogyassz kevesebb telített és több telítetlen zsírsavat! A telített zsírok (pl. zsíros húsrészek, vaj, sertészsír) egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. olajos magvak, olívaolaj, avokádó) történő helyettesítése az inzulinérzékenység jelentős javulását eredményezheti.
Alvás
A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás bizonyítottan növeli az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Egy 2015-ös tanulmány szerzői megállapították, hogy a cukorbetegek számára az alvás olyan életmódbeli tényező, ami fontos szerepet játszik a metabolikus (anyagcserével kapcsolatos) egészségben és az energia-háztartásban.
Az alvás segíti az éhségben szerepet játszó hormonok szabályozását, valamint csökkenti a vércukor-anyagcsere rendellenesség kockázatát. Egy átlagos felnőtt számára 7-9 óra alvás az ideális. Fontos, hogy lehetőleg ugyanabban az időben térj nyugovóra nap mint nap és lehetőleg még 10 óra előtt.
A túlevés megelőzése
Néha ravasz trükkökre van szükség ahhoz, hogy ne edd magad túl diéta-romboló ételekkel. Próbáld ki az alábbiakat:
- Először az alacsony kalóriatartalmú ételekkel töltsd meg a hasadat! Kezdj minden étkezést azokkal a tányérodon lévő ételekkel, amik a legkevesebb kalóriát tartalmazzák! A keményítőt nem tartalmazó zöldségek (pl. spenót, paradicsom, uborka, brokkoli, retek) kiválóak ilyen szempontból. Mire a többi ételhez jutsz, már nem is leszel annyira éhes.
- Változtass a salátaöntet használatodon! A salátára történő csepegtetés vagy öntés helyett tedd a dresszinget egy külön kis tálba, majd minden harapás előtt először mártsd ebbe a villádat, és csak ezután vegyél a salátából. Meg fogsz lepődni, hogy mennyivel kevesebb öntet fog elfogyni és így milyen sok kalóriát tudsz megtakarítani.
- Keress magadnak egy hobbit, ami kellően lefoglal! Az unalom könnyen odavezethet, hogy evéssel ütöd el az időt. Foglald el magad, sétálj, horgolj, varrj, készíts kreatív fotóalbumot, fejts keresztrejtvényt, vagy kertészkedj!
- Hordj magaddal fogkefét és fogkrémet! Tartsd ezeket a retikülödben vagy kézitáskádban, és ha étel utáni sóvárgást érzel, mosd meg a fogad egy kis borsmenta ízű fogkrémmel! Ez segít csillapítani az étvágyadat.
- Érkezz divatosan késve a bulikra! Ha kevesebb időd marad a büféasztal mellett álldogálni, akkor nagy eséllyel a kalóriadús vendégváró falatokból is kevesebbet tudsz majd enni.
Étrend-kiegészítés
Tudományos kutatások bizonyították, hogy bizonyos vitamin- és ásványi anyaghiányok nagyobb eséllyel fordulnak elő az inzulinrezisztens emberek körében. Ilyen például a D-vitamin, amely vizsgálatok szerint hatással lehet az inzulinérzékenységre és segíthet a cukorbetegség megelőzésében is. Egy felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin szükséglete, de a lakosság jelentős része meg sem közelíti ezt a beviteli szintet.
Az inzulinérzékenység javításához a magnéziumpótlás, a probiotikus baktériumok és az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítők szedése is hozzájárulhat. Emellett fontos ügyelni még a króm, cink, mangán, réz, és a B-vitaminok megfelelő bevitelére. Gyógynövények és egyéb természetes hatóanyagok szedését is érdemes fontolóra venni: egyre növekvő számú tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az inzulinérzékenység javítására és az inzulinrezisztencia csökkentésére a fahéj, a különböző növényekben előforduló berberin nevű alkaloid, az aloe vera, a máriatövis kivonat, valamint a mio-inozitol nevű vitaminszerű anyag is képes lehet.
Az életmód-terápia elsősorban a fogyást, az egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást jelenti. Ezekkel a módszerekkel javítható a szövetek inzulinérzékenysége, csökkenthető a hasnyálmirigy terhelése, megállítható a folyamat előrehaladása.
- Figyelni kell az inzulinrezisztencia diéta szerinti étrend követésére, amelynek lényege a szénhidrát- és zsírbevitel csökkentése, illetve ezek egyenletes elosztásának biztosítása. A vitaminok közül a D-vitamin hatással van a megfelelő vércukorszintre, illetve előnyös hatású lehet a B-vitaminok családjába tartozó inozitol.
- Törekedni kell a testsúly normalizálására, túlsúly esetén a fogyásra (azonban érdemes tartózkodni az energiabevitel túl erős korlátozásától, a drasztikus fogyókúrától is).
Valóságos „gyógyszer”: a mozgás
A rendszeres fizikai aktivitás javít az inzulinrezisztencián, mivel az izmok a véráramban lévő vércukrot hasznosítják energiaként és nem igényelnek inzulint. Kutatások sora igazolta, hogy a testmozgás segít a vércukorszint, a testzsír, és a testsúly csökkentésében, valamint a sejtek inzulinérzékenységének növelésében is.
A rendszeres edzés nem azt jelenti, hogy végig kell csinálnod egy triatlont. A felnőtteknek legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású (pl. gyors séta) vagy 75 perc erős intenzitású (pl. kocogás) aerob testmozgás ajánlott. Az aerob mozgás mellett érdemes heti legalább két napon erősítő edzést (pl. súlyzózás) is végezni, olyat, ami minden nagyobb izomcsoportot megdolgoztat.
Kiemelten fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. Megfelelően összeállított programmal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető.
Diagnosztizált betegek esetében fontos a betegség követése, a kontroll vizsgálatok rendszeres elvégzése (jellemzően a 3 pontos terheléses vizsgálat). Amennyiben az anyagcserezavar a laborértékek alapján változást mutat, szükség lehet a kezelés módosítására. Természetesen a terápiának ki kell terjednie az esetleges társbetegségek (PCOS, pajzsmirigyproblémák, magas koleszterinszint) kezelésére is.
Amennyiben az inzulinrezisztencia a szénhidrát-anyagcsere következő fázisába lép át, elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés megkezdése. Célértékként minden kezelési fázisban a <7% HbA1C-érték szerepel. Terápiaváltás szükséges, ha az alkalmazott kezelés a kívánt vércukorszintet 3 hónap elteltével sem biztosítja.
Sipos Andrea
- 10. 02.